A Hoover-gáton is túl: 2007/10

A víztartó kristály nem más, mint egy polimer anyag, ami viszonylag gyorsan magába szívja a nedvességet, majd szép lassan "megválik tőle". Legelterjedtebb használati módja a virágföldbe keverés. Azok számára lehet hasznos segítség, akik hajlamosak elfeledkezni a rendszeres vízpótlásról és a növényeket előszeretettel részesítik "sivatagi kiképzésben"... NEKEM TALÁLTÁK KI! :-)

A kis kristályok a tömegük 40-400-szorosát szívják magukba víz formájában, és így kocsonyás/zselés állagot öltenek. A folyadék felvételi idő kb. 20-30 perc, majd a környezettől függően 1-3 hétig tarthat a leadás. Használják dekorációnak is, különböző színekben, gyertyák köré, üvegtálba magában stb. Gyökereztetésre nekem kiválóan bevált, filodendront indítottam így, a víz korábban sokszor megposhadt, ebben a zselében viszont megvan a szükséges víz, valamint a nélkülözhetetlen oxigén is, amiben a víz magában nem olyan gazdag.

Így néz ki szárazon:

Méretileg a kristálycukorhoz képest így néz ki:

(Balra a kristály, jobbra a cukor)

Vizet adva hozzá elkezd duzzadni:

Miután megszívta magát, zselés állaga lesz:

Vizes és száraz forma:

Különböző márkaneveken és fantázianeveken fut, Magyarországon mint "víztaró kristály" találtam róla információt. Angolul "water absorbing crystals", "water crystal gel" stb kifejezéseket lehet guglizni.
Dekorációnak:

Az összes filodendront átültettem, 6 rész földhöz 1 rész kristályt tettem, természetesen zselé formában. Kertben az arány 8:1. Meglátjuk jövő nyáron, hogy bírja a 45 fokot:-) A filodendronok úgy néz ki jól bírják, túlvannak egy 2 hetes kiképzésen... sajnos, de úgy vettem észre, nem viselte meg őket annyira, mint máskor.

2 féle hajtatónárcisz hagymát tettem rá a zselére, egy átlátszó üvegedénybe. Szép hosszú gyökereket eresztettek, és hajtások is megjelentek, majd kiderül, fognak-e virágozni.

Arra viszont vigyázni kell, hogy ne a száraz kristályt keverjük a földbe, majd öntözzük meg a földet, mert a földben megdagadva kiemelhetik a gyökereket, vagy éppen vakondtúrást utánzó halmokat okozhatnak.

Kíváncsi voltam, hogy csíráztatásra mennyire alkalmas. Madarainknak a kölesmagjait tettem rá zselére és nedves földre.

A zselét hagytam békén, a földet napi 3x akartam spriccelni, aztán csak itt-ott a kanyarban jutott eszembe, általában napi 2 azért megvolt. 3 napig egy papírtörlővel takartam le mindkettőt, hogy a sötétet biztosítsam a kezdeti csírázási időszakban. 36 óra után a zselés magok egyértelműen megindultak, míg a földesen nem sok változás látszott:

A 4. napon a zselés magok már 4-5 cm-esek voltak, a földben nődőgélők pedig 2-3 cm-esre "nyúltak":

Egy hét elteltével azonban fordult a kocka. A földes magok beerősítettek, és egy pillanat alatt túlnőtték a zselés magokat. Ezt annak tudom be, hogy a csírázás nagyon kezdeti szakasza után, a "zöld rész növesztéséhez már nem volt elegendő a víz és a fény. Mivel a földben voltak megfelelő tápanyagok (amik a növekedést segítik), a zselések lemaradtak a célegyenesben:

Balra zselés, jobbra földes