Az ötvenes években kezdődött KEYS lipid elméletével, mely szerint az állati zsírok koleszterintartalma és nagyobb arányú telített zsírsav-tartalma a felelős a keringési rendszer megbetegedéséért és az általuk okozott halálokért. A növényi zsírok nem tartalmaznak koleszterint és gazdagok telítetlen zsírsavakban. A margarin növényi zsiradékból készül, míg a vaj állati eredetű termék (tej). Gyakorlatilag az elmélet nem tudományos ismereteken alapult, mégis marketinghadjárattal, reklámmal sikerült kiváltani a koleszterin-hisztériát.A táplálkozástudósok nagy hányada is a margaringyártók mögé sorakozott, célirányosan a koleszterint tették felelőssé a fent említett betegségek kialakulásáért.
A margariniparban gőzerővel indultak be a gyártmányfejlesztések, és a margarinok lettek azok a készítmények, amik a vaj elé kerültek. Praktikussága (hidegen is kenhető), szép színe, kényelmes csomagolása és ára (jelentősen olcsóbb, mint a vaj) miatt vonzóbbá váltak a fogyasztók szemében.
A vajeladás drasztikusan csökkent, ezt persze elősegítették a vajellenes propagandatevékenységek, reklámok, amik szintén csak a kereslet növelésére koncentrálva mellőzték a tudományos ismereteket.
Az elmúlt 2 évtizedben olyan tudományos kutatásokat folytattak, amik során bebizonyosodott a vaj egészséges mivolta. Sajnos a tejipar mögött nem áll olyan erős marketinges háttér, mint a margarin esetében, ezért a közvélemény még mindig nincs tisztában a valósággal.
Namost a kis bevezetés után, ha kíváncsiak vagytok a transz-zsírsavak és a margarin kapcsolatára, akkor bizony bele kell merülni a szerves kémiába. Anélkül nehéz megérteni.
Először is azt mindenki tudja, hogy a zsírok nélkülözhetetlen összetevői a szervezet egészséges mőködésének. Zsírban oldódó vitaminok, energia, testhőmérséklet szabályozása, hormonok szintézise (szintézis = előállítás) stb...
A zsírok (lipidek) alapvetően két csoportba sorolhatók:
1. ÁLLATI és 2. NÖVÉNYI eredetű zsírok, biológiai szerepükben, összetételükben nagymértékben eltérnek egymástól.
A zsírok alapvető alkotóelemei a trigliceridek. Glicerin (ami egy alkohol) + zsírsavak (triglicerid esetén 3 zsírsav) A zsírok tulajdonságait (pl az olvadáspontot... olajok szobahőmérsékleten folyékonyak, míg a zsírok szilárdak) a zsírsavak határozzák meg, hiszen a glicerin minden molakulában azonos. Nos tényleg nem szeretnék túlságosan mélyen belemenni a kémiába, csak szeretném alaposan elmagyarázni, elnézést:)))
Szóval a zsírsavak tulajdonképpen egy meghatározott szénatomszámú láncból és egy savas csoportból állnak. A lánc hossza (az, hogy hány db szénatomot tartalmaz) és telítettsége ( hogy a szénatom minden egyes szabad elektronját leköti-e hidrogén vagy sem) határozza meg a zsírsav tulájdonságait.
Tehát egyszerűbben, ha a lánc telített hidrogénnel (minden egyes elekrtonjához egy hidrégénatom kapcsolódik), akkor magas az olvadáspontja. Ezek a zsírok. Erre mondják, hogy telített zsírsavakkal van tele (disznózsír) ... egészségtelen.
Olajok esetében telítetlen zsírsavak vannak többségben, így folyékonyak szobahőmérsékleten (olíva olaj)... egészséges. Tartalmaz egy vagy több olyan szénatomot, ami egy másik szénatomhoz kapcsolódik az elekrtonjával. Ez a kettős kötés. Ott, ahol ez a kettős kötés van, a szénlánc megcsavarodik a polaritások miatt.
Ha több kettős kötése van, akkor több helyen csavarodik/törik meg a szénlánc:
Namármost itt jön a lényeg, figyelem. A csavarodás a természetben CISZ alakban fordul elő. Erről beszélek:
Es akkor miből is készül a margarin? Olajból. Miből áll az olaj? telítettlen zsírsavakból. Milyen a halmazállapota? folyékony. Kenhető? NEM! Tehát azzá kell tenni. AZAZ TELÍTENI KELL. Tehát az egészséges folyékony telítetlen zsírsavakból kemény telített zsírt készítenek. Azaz azokat a kettős kötéseket, amik szabadok voltak, szétszedik és hozzáadnak egy-egy hidrogénatomot, hogy telitett legyen és megszilárduljon. Itt jön be a margaringyártás. hogy is készül a margarin?
Először a növényi olajokat mint említettem telítik, hidrogénezik. Ez egy nehezen végbemenő reakció, tehát ahhoz, hogy létrejöjjön a folyamat segítségre van szükség. Ezt hívják katalizátornak, és ebben az esetben nikkelt használnak. Ami természetesen elkerülhetetlenül benne marad nyomokban a majdani margarinban. Namármost a hidrogénezéssel telítik a szénláncok, majdnem az összeset, de az összeset nem tudják. így azok a kettős kötések, amik nem telítődnek hidogénnel a nagyon magas hömérséklet és a természetellenes környezet hatására cisz formából TRANSZ formába alakulnak, ami tökéletesen természetellenes anyaggá varázsolja a zsírsavat.
Igazából a kép rossz, mert a transz forma nem a sárga vonal mentén, hanem a piros mentén található: 
Szóval amit igy kapnak, az az un. fritőz zsír, egy szinte kőkemény zsirtömb tele transz TELITETLEN zsírsavakkal (ami egészségtelen) TELITETT zsírsavakkal (ami szintén egészségtelen), és nikkellel, ami mindenkit megnyugtathatok: NEM szerepel a vitaminok és ásványi anyagok listáján (irónikusan szólva). Namost akkor hogy ezt kedvező) (kenhető) állapotba hozzák, kevernek hozzá olajat és pikk pakk kész a margarin. adunk hozzá szinezéket és már csomagolhatjuk is.
Namármost gondolom észrevettétek, a különbséget a telitett és transz zsírsav között. A transz zsírsav nem telitett zsirsav. A transz zsírsav telitetlen, és a kettös kötés mentén van megcsavarodva természetellenes formában, ami annyit tesz, hogy a szervezetünk számára ISMERETLEN anyag. És ezzel a tulajdonságával növeli a daganatos megbetegedések kialakulásának arányát, persze a nyomokban megtaláható nikkel se semmi...
A koleszterin hisztéria közvetlenül kapcsolódik a margarin elterjedéséhez. Nagyobbnál nagyobb butaságokkal tömték tele az emberek fejét, amit most már nagy nehezen és lassan sikerül tisztázni. Először is azt, hogy KOLESZTERIN KELL!!! Az embernek napi 1200mg koleszterin kell, ennek 2/3 részét a szervezet előállítja saját magának, 1/3 részét nekünk kell bejuttatni a szervezetbe. Meg is tesszük, a húsok és tojások a felvett koleszterin mennyiségének 98,5%-át adják ki. Az ember átlag ÉVES vajfogyasztásából felvett koleszterin mennyisége megegyezik egy HÁROM TOJÁSOS reggeli koleszterinmennyiségével... Nem is beszélve az LDL és HDL koleszterinről, a vaj eszenciális zsírsavösszetételéről, arról az 5 bioaktív anyagról, amiről ez elmúlt 10 évben bizonyították be, hogy nemcsak a rák kialakulásának csökkenésében, de a gyógyításában is szerepe van.
Csak röviden kimásolom a diplomamunkámból:
Az első helyen a 18 szénatomszámú, kettősen telítetlen, ún. konjugált linolsav (CLA ) említendő, amely rákképződést és érelmeszesedést gátló és immunerősítő. CLA csak a tejzsírban és a kérődző állatok szöveti zsírjában található, mert a kérődzők bendőjében képződik, majd jut a tejbe. Más zsírok, olajok ilyen anyagot nem tartalmaznak.
A második ilyen rákellenes anyag a vajban a szfingomielin a sejtelhalás és sejtképződés folyamatainak szabályozásában vesz részt, ezáltal gátolja a kóros sejtburjánzást, a rák áttételeződését.
Az éterlipidek fő biológiai hatása szintén abban van, hogy gátolják a daganatsejtek áttételeződését. Nagyon kis koncentrációban is biológiailag aktívak, és támogatják a többi bioaktív anyagot hatásuk kifejtésében.
A 4 szénatomot tartalmazó vajsavról is kiderítették, hogy gátolja a daganatképző sejtek szaporodását. Vajsavat csak a tejzsír tartalmaz, mégpedig jelentős mennyiségben, hisz az összes zsiradék 4%-át teszi ki.
És végül, de nem utolsó sorban a ß-katotint kell megemlítenünk, a zsírban oldódó A-vitamin elővitaminját. Fontos antioxidánsa a szervezetnek, akadályozzák a káros oxidációs folyamatokat és szabad gyökökkel szemben is védelmet nyújtanak.
Ez az öt fontos alkotó együttesen nagyon erőteljesen részt tud venni a rákos jellegű megbetegedések kialakulásának csökkentésében.
Szóval erről ennyit, mert közben kikaptam, hogy nagyon elszaporítottam a szót, elnézést, ha bárkit is untattam, vagy a nyelvezet nem volt érthető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése