Vakáció képekben és szavakban 3.

Miután eldöntöttük, hogy szépen elindulunk délnek és átvágunk Yosemitébe, kényelmesen befészkeltük magunkat az ülésbe és felkészültünk a melegre. De nem volt vészes. Kényelmes tempóban egész nap mentünk, mígnem éjfélre elértük a Yosemite Nemzeti Park bejáratát. Ott közvetlen a bejárat mellett félrehúztunk és lepihentünk. Reggel, miután kinyitottuk a csipánkat az "Éjszakai parkolás tilos" táblával találtuk magunkat szembe :) Hmm, most már mindegy... :)

Vakáció képekben és szavakban 2.

Előzmények itt...
Gyönyörű szerpentineken mentünk továbbra is a parton. Itt már szuper volt az idő is, kellemes 20-25 fok, friss, sós levegő.

Hát ezen az úton esett meg, hogy egyszercsak egy fiatal őzikét látok az árokban feküdni...

Vakáció képekben és szavakban

Ma van az utolsó napja a vakációmnak. Nagyon gyorsan eltelt. Hat nap kirándulás, egy utána regenerálódás mosás, pakolás, tegnap egész nap fényképválogatás és semmittevés, ma a maradék intézése (szemüveg felvétele, vásárlás, stb). Hol is kedjem? A kempingezés fantasztikus volt bár a vége kicsit... nagyon... túlságosan is kalandosra sikeredett.

Kattints ide ha nagyobb méretben szeretnéd látni

Sztárok Californiában - tengeri csillagok Jalama Beach-en

:) Hát persze, hogy nem a filmcsillagokról beszélek, hanem a szépséges tengeriekről, amiket életemben előszőr láttam és fogtam Jalama Beach-i kempingezésünk során. A dagállyal kijöttek a partra és ahogy a víz elkezdett visszahúzódni, ottragadtak. Reggeli sétánk során vagy 30-35 csillagot dobáltunk vissza az óceánba, remélhetőleg többtucatnyi életet mentve hősies cselekedetünkkel.

Fotóalbum betekintő - Jalama Beach-i kempingezés

Ebben a hőségben nincs kedvem menni sehová, úgyhogy marad a tervezgetés az őszre és az emlékezés az idei tavaszra. :) Márciusban Jalama Beach-en töltöttünk el pár napot a Csendes-óceán partján lévő kempingben. A lakókocsibeállók fele közvetlen a homokos parton van. A kemping pici, nincs túl sok hely, így külön szerencsésnek érezhettük magunkat, hogy sikerült egyet szereznünk a homokos részen.

A kemping bejárata nagyon barátságos, rendezett és a kilátása lélegzetelállító.


Mindegyik kempingbeállónál van pad és tábortűzrakó hely. Ezek szinte mindegyik kempingben megtalálhatók az USA-ban. Nos ehhez jött egy elég elfogadhatónak mondható kilátás is :))

A partob bóklászva - mert mi mást csinálna az ember az óceánparton (?) :) - fényképezgettem amiket találtunk.

A tavaszi zöld dombok, a víz, a vadvirágok, séta és a látvány élvezete...

Egy farmnak a bejáratán találtuk ezt a lakathegyet. Minden tulajdonosnak van egy lakatja és egy kulcsa és a zármechanizmus minden lakattal külön működik...

Horgászpár a naplementében.

Sirályok a kempingben.

Ez a második kemping, szintén nagyon közel az óceánhoz (egy út választja csak el), de nem a parton. Füvesített, rendezett, fákkal stb. Gyönyörű hely:
Vadkacsa a kempingbe nyúló öbölben:

Vizes Kutya

A márciusi kirándulás során készített képek Oszkárról.

Pacific Coast Highway

Ha valaki eljut Kaliforniába, az én véleményem szerint kötelező megtekinteni Észak-Amerika leggyönyörűbb partszakaszát.

A Pacific Coast Highway (PCH), azaz Kalifornia állam 1-es számú útjának szerpentinjein végigkocsikázni életreszóló élmény. Mi már háromszor bejártuk a Los Angeles és San Francisco közötti szakaszt, és alig várom, hogy újra mehessünk. Egyszerűen nem tudok betelni vele...Az 1-es út Dana Point-nál kezdődik és kisebb megszakításokkal a part mentén kanyarog egészen Washington államig ( US 101). A sziklás hegyoldalba be-benyúló viaduktok, homokos partszakaszok váltják egymást, csodálatos növény és állatvilágnak adva otthont

Mi mindhárom alkalommal délről mentünk északnak (szóval nagyon érik egy észak-dél már...), és mindig különböző évszakokban. Először február elején voltunk, ragyogó napsütésben, majd novemberben esős, ködös időben, legutóbb pedig március végén nagyon kellemes naposnéhafelhős volt az idő. Egyik alkalommal sem zavart az időjárás, sőt örülök, hogy a PCH ennyi arcát láttam már.


A PCH-en úgy érdemes végigmenni, ha van az embernek ideje megállni és élvezni a tájat. Csomagolni útravalót és piknikezni az egyik pihenőhelyen, hallgatva és nézve a hullámok folyamatos munkáját, figyelve a pimasz kis mókusok csatáját, ha megkaparintanak valami lehullott falatot... Mmmmm. Isteni élmény. Oszkár is élvezte, az egyetlen bibi az volt, hogy Kaliforniában törvény, hogy a kutyát nem szabad elengedni, mindig egy maximum 6 láb hosszú pórázon kell tartani. Bár nem túristaszezonban voltunk, így is voltak minden pihenőben emberek, így nem engedtük el, de így is élvezte a friss levegőt, szagokat.

Pismo Beach egy kisebb település, legutóbb ott álltunk meg kempingezni. Nagyon helyes kis rész, és a reggel csodálatos volt az óceánparti kempingben. Nyugodt, csípősen hűvös, friss... A felkelő nap fényénél és a zúgó hullámok zenéje mellett ittuk meg a frissen főzött kávénkat, majd továbbindulás előtt sétáltunk egy jó nagyot :)

Az utunkat folytatva eddig mindig megálltunk, hogy megnézzük az

elefántfókákat. Ebből a szempontból is jó, hogy három különböző évszakban jártunk arra. Így már háromféle viselkedési formát figyelhettünk meg a fókáknál. Először, mikor február elején mentünk, párzási időszak volt. Hihetetlen volt látni és hallani a hatalmas bikákat, ahogy harcoltak egymással, a területvédését az öregebb, rangidősebb jószágoknak, mikor egy fiatal bika megpróbált bemerészkedni az öreg háremjének a közelébe... óriási verekedések voltak... elég ijesztő volt :) Majd keresek képet az akkori útról. A novemberi út során épp ellési időszak volt, tele volt a tengerpart pici fókabébikkel. Legutóbb pedig már szinte üres volt a part, a párzási időszaknak vége volt (március), és a legtöbb fóka már elment északra, csak pár nőstény és pár fiatal fókabébi maradt, akik várták a tavaszi viharokat, amik hozzák az áradást, elárasztják a partot, így ezek a lustább bébik is megtanulnak (kénytelenek) úszni. Merthogy a fókáknak is tanulni kell az úszást, nem veleszületett képességük....

Persze ezek csak kiragadott pillanatok a 7-8 órás útból. Rengeteg mindent lehet megnézni ezeken kívül. Bálna figyelő hajókra lehet befizetni Monterey-nél, borvidákek mellett haladunk el, a borászatoknál lehet kóstolni a finom kaliforniai nedűket. Bormegyék: Mendocino, Santa Cruz, Monterey, San Luis Obispo és Sonoma. Ott van még a Hearst kastély San Simeontól pár mérföldre északra, Big Sur, Monterey Fisherman's Wharf, Santa Cruz és sorolhatnám.

Megannyi érdekesség, de a legszebb mégis az a természeti csoda, ami Kalifornia nyugati határát adja.